SOKFÉLE(SÉG) OLDAL
A tehetségesek igen nagy része
olyan különlegességekkel küzd, amelyek miatt könnyen támadhatók, háttérbe
szoríthatók, kihasználhatók, sőt deviánsként vagy betegként kirekeszthetők a
társadalomból.
Ezen az oldalon azokra a jelenségekre szeretném felhívni a
figyelmet, amelyek miatt az átütően tehetségesek igen nagy része nem, mint
tehetség, hanem mint zavar jelenik meg. Elsősorban a neurológiai eredetű
teljesítmény zavarok (tanulási, figyelem és/vagy hiperaktivitás zavarok) közé
illetve az autisztikus spektrumba sorolt különlegességek és a tehetség
kapcsolatával foglalkozom.
Az oldalon található minden anyag másolható és
terjeszthető, de csak a forrás feltüntetésével.
Kettős különlegességű tehetség -
fogalomtár
LETÖLTHETŐ TANULMÁNYOK - ITT
Autisták és neurotipikusak (NTZ)
Részletek a Kutatóintézet
a Neurológiailag Tipikusak Tanulmányozására weboldaláról J
Ez a VIDEO
Grigorij Perelmanról, egy matematikusról készült. Bebizonyított
egy 100 éves matematikai sejtést (Poincare), amire 1 millió dollár díjat tűztek
ki.
Nem vette fel a díjat. Korábbi
díjakat sem vett fel. Azt mondja, hagyják békén, ő csak a matematikával
foglalkozik. Nem érdekli a pénz, a hírnév. Cikkeit felteszi az internetre,
akárki letöltheti. Otthagyta az intézetet, ahol dolgozott, most munkanélküli.
Remeteként él egy lakótelepen. Csak vásárolni jár ki.
Számos matematikus, zenész, író és
filozófus autista. Másképp látni a világot, előnyt jelent az alkotásban,
hátrányt az életben.
Seth F. Henrietta weboldala a tehetség oldala. Élete az
autistáé.
Autizmus és tehetség
Henry Cavendish (1731-1810) számos tudományterületen igen fontos eredményeket ért el, kezdve a hidrogén felfedezésétől híres kísérletéig, amelyben (figyelemre méltó pontossággal) megmérte a Föld tömegét és megbecsülte sűrűségét. Kimutatta a víz összetevőit (hidrogén és oxigén keverékét robbantva); kimutatta, hogy a levegő nitrogén és oxigén keveréke és nyomokban tartalmaz még egy fajta anyagot, melyről egy évszázaddal később megállapították, hogy argon. Felfedezte a specifikus- és a látens hőt, felfedezte, hogy a levegőtágulás, illetve sűrűsödés folytán hűl, illetve melegszik, valamint hogy az oldatok elektromos vezetőképességének mértéke változik koncentrációjuk függvényében. Felfedezte az eutektikus elegyeket és a gyorshűtést; felfedezte az elektrosztatikus vonzás és taszítás fordított négyzetes erőtörvényét, és pontos vizsgálatokat végzett a (később ekként nevezett) kémiai ekvivalensekkel kapcsolatban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy egy halfajta, név szerint az elektromos rája, eletromosságot tud kelteni (méghozzá a statikus elektromosságtól igen különböző típusú elektromosságot – az elektromos áram akkoriban még ismeretlen volt). Cavendish, talán Newton óta egyedülálló módon, a rendkívüli intuitív képességet egyesítette magában a nagyszerű kísérletező találékonysággal és a legmagasabb fokú matematikai készségekkel.
Mégis, már életében legendaszámba mentek különcségei. Munkáját mindig egyedül, teljes magányban végezte, a házában épített különleges laboratóriumában. Ritkán beszélt bárkivel is, és ragaszkodott ahhoz, hogy szolgái írásban kommunikáljanak vele. Nem érdekelte a hírnév és a vagyon (noha egy herceg unokája volt és élete nagy részében Anglia leggazdagabb embere), és úgy tűnik, nem igazán fogta fel a pénz értékét. Csupán a töredékét publikálta annak, amit csinált, és úgy tűnik, nem nagyon látta, mennyire fontos publikálni, illetve nyílvánosságra hozni eredményeit. Tökéletesen hidegen hagyták mind a versengés, a vetélytársak, mind az elsőbbségi igények, amelyek oly gyakori motivációs tényezők a tudományban, és puszta közömbösséggel fogadta, amikor Lavoisier és mások elsőbbségi igényt tartottak olyan felfedezésekre, amelyeket ő maga már évekkel előttük megtett.
Sacks O (2001). "Henry Cavendish: an early case of Asperger's syndrome?" (Henry Cavendish: az Asperger szindróma egy korai esete?). Neurology 57 (7): 1347.
Az átlagos tehetség és a zseni
Cesare Lombroso "Genio follia" című 1864-ben kiadott könyvében, azt írja, hogy a lángészt senki sem üldözi serényebben, mint a tudományos akadémiák és egyéb ilyenféle testületek tagjai, akik irtóznak minden újítástól, minden felforgató eszmétől. Az akadémiák többnyire tehetséges (de nem zseniális) emberek egyesülései; ezek a tehetség, hiúság és féltékenység fegyvereivel küzdenek a betolakodó lángész ellen, a köznapi emberek is nagy tiszteletben részesítik őket, az államkormányzat szintén respektálja és pártfogolja a működésüket – és így teljes vértezetben állhatnak a lángésszel szembe.