Tanulmányok a
neurológiai hátterű teljesítményzavarok és a tehetség köréből
A tökéletes
és tökéletlen tökéletességre törekvés
A tökéletességre törekvés, a maximalizmus nagy erő, amely pusztító
is lehet, de a tehetséges személyiség természetes velejárója is. Mint minden erő,
ez is irányítható.
DISZLEXIA, A TANULÁS/TANÍTÁS ÉS A
TUDOMÁNYOK A DIGITÁLIS
KULTÚRÁBAN. EGY TRANZIENS KORSZAK DILEMMÁI
A diszelxia kortünet. Az egyre több tanulási zavar nem valamiféle egyre
gyorsuló degeneráció, hanem a digitális generáció és a literális iskola össze
nem férésének jele. Egy korszakváltást igyekszik több szakma a gyerekek nyakába
varrni, ahelyett, hogy szembenéznénk a változások hozta lehetőségekkel és
feladatokkal. A digitális korszak egy megváltozott gondolkodásmódot hoz, ami
bár ez a gyakorlatban kevéssé látszik, egy magasabb kognitív szintet jelent
majd. A tanulmány ezeket az összefüggéseket mutatja be.
A digitális világ sok tekintetben megfoszt a mindennapi életben korábban
természetesen adódó fejlesztésektől. Ugyanakkor számos lehetőséget is
ad a fejlődésre, hatékony tanulásra és a képességbeli hiányok
kompenzálására. A tanulmányban ennek az elméleti és számos gyakorlati
megfontolása jelenik meg.
Tehetséghálózat a
különleges tehetségek ellátásában
A különleges helyzetű tehetségek valamilyen hátrányban szenvednek
(lásd kettős/többszörös különlegesség). A tehetséggondozásban a
szokásosnál szélesebb ívű szemléletre és ellátára van szükség, hogy
befogadó legyen a rendszer a különlegesek felé. A tanulmány ennek a kérdésnek
az elméletét és gyakorlatát járja körbe.
Atipikus
hiperaktívak és tipikus tehetségesek mítosza
Sokszor a túlzottnak ítélt aktivitásról nehezen döntik el a szakemberek
is, hogy hiperaktivitás vagy a tehetség jele. Kérdés, hogy el kell-e dönteni? A
tanulmányban sokkal inkább a fejlődésnek megfelelő környezet kerül
előtrbe, mint a diagnózis. Vagyis azt a környezetet kell azonosítanunk,
amely adott egyén számára a legoptimálisabb lehetőségeket biztosítja.
A tehetséggondozás
változási kényszere
A különlegesek, akik a tehetség szempontjából sem tartoznak az átlagba,
hátrányt szenvednek a tehetséggondozőásban is. Ennek a hátterével és a
lehetséges megoldásokkal foglalkozik az Iskolakultur folyóiratban megjelent
tanulmány.
A módszertani műhely
képzési forma
A tanulmány a gyakorlattal való képzési lehetőséget mutatja be.
Diszlexiás
fiatalok 21. századi lehetőségekkel
A Literacy Project keretében készült tanulmány a diszlexiás fiatalok
igényeit és lehetőségeit vizsgálja. Az online világ használatában és a
kreativitás terén a diszlexia nem hátrány, de a szokásostól eltérő
információfeldolgozás miatt számos szempontot érdemes figyelembe venni, ha
sikeressé akar válni a diszlexiás fiatal.
Az átütően tehetségesek
esetében inkább szabály, mint kivétel az atipikus agyi szerveződés.
Nemcsak a kiemelkedően magas intelligenciával rendelkezők agyi
szerveződése sajátos, hanem a nagy alkotók közül sokan, függetlenül
attól, milyen szintű intelligenciával rendelkeznek, atipikus agyi szerveződést
mutatnak.
A tehetség azonosításának első, és legfontosabb, buktatója a kreativitás. Az alkotó erő lényegét tekintve az azonosíthatatlanságot jelenti. Éppen attól kreatív valami, hogy az addig létezőt meghaladja. A kreatív személyek legtöbbször zavarként jelennek meg.
A
tehetséggondozás pszichológiája
A tehetség nem
egyszerűen a képességek kiemelkedő volta, hanem sajátos attitűd és
viszonyulás, amelynek alapja a kiemelkedő teljesítményekhez
vezető szokásostól eltérő észlelést és reakciómódot adó különleges
idegrendszer.
Gyarmathy É. (2011) A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség. Fordulópont. 51, 79–88.
A digitális kor újrarendezi a képességeket, és megváltoztatja az értékek egy részét. Az oktatási rendszer a változásokat alig követi, így egyre több gyerek kap diagnózist, ahelyett, hogy képességeinek megfelelő tanítást kapna. Közülük sokan kiemelkedő képességekkel rendelkeznek.
Gyarmathy É. (2009) Kognitív
Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73.
A teszt ismeretetése (melléklettel)
Gyarmathy
É. (2000) Tanulási zavarok, átlagon felüli intelligencia
és a MAWI-GY. Pszichológia (20) 3. 243-270.
Az intelligencia tesztek értő használatával a tesztelés közbeni megfigyelés és az
eredmények elemzése segítségével hitelesebb képet kaphatunk a különleges
egyének képességeiről is.
A tanulmányban a tanulási zavaroknak a Wechsler-féle tesztek által
történő azonosítása kerül bemutatásra, különös tekintettel a
kiemelkedő intelligencia esetére.
Gyarmathy
É. (2002) IQ és tehetség Pszichológiai Szemle
Könyvtára 5. Akadémiai Kiadó, Budapest. 127-154.
A tanulmány a tehetség és az intelligencia illetve az intelligenciahányados
viszonyát vizsgálja.
Gyarmathy
É. (2002) Alulteljesítő tehetségesek. Az
általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondolat,
Budapest. 251-275.
Számos
nagy alkotó életrajza bizonyítja, hogy a tanulási zavarokkal,
képességdeficitekkel társuló tehetség is képes a tudomány és művészetek
terén maradandót létrehozni.
Gyarmathy
É. (2003) Gondolattérkép. Tanulásmódszertani évkönyv 2003-2004.
Metódus-Tan, Budapest. 167-174. old
Gyarmathy
É. (2002) A harmadik évezred kihívásai és a tehetség új
szemlélete Almanach 2002. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Budapest.
11-20.
Gyarmathy É. (2003) Tehetséggondozás – Szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű kiemelkedő
képességekkel rendelkező gyerekek alulteljesítése. TaníTani, 24-25. 70-78. old.
Gyarmathy
É. (2003) Tehetséges tanárok a tehetségekért. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 105-112.
Gyarmathy É. (2008) Komplexitás
és kímélet a tehetségek ellátásában www.tehetsegpont.hu/dokumentumok/tehetkonfgyorasztal13.doc
A
tehetséges gyerekek ellátásában az egyik leghatékonyabb módszer a gazdagítás.
Bevezetés a hiperaktivitás témájának ellentmondásos világába.
Kórkép és korkép a hiperaktivitás és hiperaktivitászavar kapcsán
A hiperaktivitás, hiperaktivitászavar megkülönböztetése és környezet szeepe a zavarok kialakulásában
A hiperaktív felnőtt
A hiperaktivitás gyermekkorban kezdődő pszichiátriai tünetegyüttes,
amely különböző súlyossággal a gyermekek 4-10%-át érinti. A hiperaktivitás
a felnőttkorra is jelentős mértékben kihat. A legújabb vizsgálatok
szerint a felnőtt populáció 3-6%-ánál jelentkezik, a hiperaktív
gyerekeknek nagyjából a fele hiperaktív felnőtté válik.
Mi a specifikus tanulási zavar, miért
terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni?
Az oktatásban dolgozók, de a laikus érintettek is azt tapasztalják, hogy egyre
több a tanulási zavarokkal küzdő gyermek, sőt mostanra már a
felnőtt populációban is jelentős az ezen szindróma miatt megfelelő
teljesítményt elérni nem tudok száma.
Többnyelvűség és
diszlexia
Az olvasási zavarok vizsgálatának új lehetőségei. Egy nemzetközi kutatási
program kiinduló pontjai.
A program olyan vizsgálóeljárás ki dolgozását célozza, amely lehetővé
teszi a diszlexia azonosítását különböző nyelvű egyének, illetve
kétnyelvűek esetében is, és a nyelvi sajátosságokat elkülönítve kezeli.
Tanulási zavarok/1
A tanulási zavarok szindróma bemutatása a szakirodalomban.
Tanulási zavarok/2
A tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskola alsó
tagozatán.
Tanulási zavar és kreativitás
A tanulási zavarokal küzdő tehetséges gyerekek kreativitása
képeség-struktúrájukból adódik.
Közoktatás a harmadik évezred elején
A tanulmány a magyarországi közoktatásról ad áttekintést a képesség illetve
ismeret központú oktatás szemszögéből.
Tanulási zavarokkal küzdô
tehetséges gyerekek azonosítása. PhD
disszertáció